Az Avasi pincesorokról szóló első bejegyzésben bemutatásra került, hogy milyen turisztikai ziccere és városszerkezeti különlegessége Miskolcnak a belvároshoz szervesen csatlakozó pincék és présházak felsorakozása. Az idelátogató joggal tárhatja szét a kezét, hogy itt miért nem működik egy aktív, élettel teli bornegyed? Hogyan tud kihasználatlanul hagyni egy ilyen lehetőséget Miskolc? Európa bármely részén pezsgő vígalmi és turisztikai városrész működne egy ehhez hasonló területen, itt meg halomra állnak a gazdátlan, elhagyatott, omladozó présházak. Ez a város az utóbbi évtizedekben nem használta ki kellőképpen az adottságait, de ennek nem kell így maradnia. Véleményem szerint ez a jelenség egyébként az egész megyének jellegzetessége, de egyelőre maradjunk a Kis-Avasnál.

Egyértelmű vízió megfogalmazása szükséges a Kis-Avasra vonatkozóan (kép forrása: Rogosz Péter)

Az okokat jelen blognak nem célja kutatni és boncolgatni, hiszen ezt már sokan sokféle felületen megtették. S habár azt gondolom, hogy igazán akkor lehet kitörni egy nemkívánatos állapotból, ha megértjük annak kiváltó okait és mögöttes történetét, itt most mégis inkább előre kívánom a tekinteteket fordítani és azt keresem, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben méltó funkcióját láthassa el ez a városrész. Mindenek előtt azonban szögezzük le: ennek a területnek a felvirágoztatása csak komplex stratégiai tervezéssel és rendszerszintű beavatkozásokkal érhető el. Nem szabad kiragadni bizonyos elemeket, mert a beavatkozásoknak együtt, párhuzamosan kell megvalósulniuk. Nem elég önmagában felújítani a pincéket, vagy infrastruktúrát fejleszteni, hogy a többi majd jön magától. Nem elég nyitni néhány éttermet vagy borozót, ami egész éves nyitvatartással rendelkezik azért, hogy akkor majd biztosan felmennek az emberek oda. Nem elég önmagában marketing kampányt folytatni, hogy akkor majd felkapják a környéket a helyiek és a turisták. Itt minden beavatkozásnak csak úgy van értelme, ha az egy tudatosan felépített fejlesztési rendszer része. Ha az figyelembe veszi a terület egyedi adottságait, Miskolc jellegzetes vonásait, a helyi történelmi hátterét és a szociokulturális közeget. A kialakítandó bornegyednek egyszerre kell beleilleszkednie a meglévő építészeti, városszerkezeti és szociális, társadalmi összképbe. Továbbá nagyon fontos, hogy világos és jól megfogalmazott vízióra is szükség van. Csak így lehet hosszútávon is sikeres és fenntartható a pincesor újjáélesztése.

Véleményem szerint a következő területeken történő fejlesztések és beavatkozások szükségesek párhuzamosan, egymást kiegészítve és támogatva ahhoz, hogy a történelmi Avas egy prosperáló, „új” városrészként tudjon funkcionálni.

1. Komplex fejlesztési terv kidolgozása szükséges. A terv publikálása, nyilvánossá tétele is szükséges. Ez az alapja mindennek. Nyilván eddig is voltak már tervek, de egy átfogó anyagra lenne szükség és persze szakemberekre, felelősökre is, akik felügyelik és menedzselik a lebonyolítást.
2. Világos víziót kell megfogalmazni, hogy milyennek szeretnénk látni ezt a területet. Egyértelműsíteni kell a funkciót is: turisztikai, szabadidős, kulturális városrész. Polgári vígalmi és kulturális negyedre van szükség, nem egy színvonaltalan bulinegyedre. Arra már van bőven kínálat a belvárosban. Én személy szerint elzárkóznék attól is, hogy lakónegyed funkciót kapjon ez a városrész. Nem szolgálná a terület remek potenciáljainak kiaknázását.
3. Célközönség deklarálása. Pincetulajdonosok, igényességre és kultúrára vágyó helyi polgárok, idelátogató turisták, vendégek. Fontos, hogy a nem borkedvelő emberek számára is tudjon nyújtani valamit ez a városrész. Hangulatot, építészeti értékeket, kilátást a belvárosra, gasztronómiai élményeket, kulturált szórakozási lehetőségeket, rendezvényeket és így tovább.
4. Építészeti fejlesztések. Ez a pincék és présházak felújítását jelenti. A folyamat bonyolult és költséges, ami csak a tulajdonosok bevonásával és támogatásával lehetséges. A téma összetettsége miatt erről külön bejegyzés fog készülni.
5. Infrastrukturális fejlesztések. Utak, sétányok, közművek, műtárgyak, szociális funkciójú elemek kiépítése. Örömteli, hogy ez ügyben jelentős előrelépések valósultak meg az elmúlt években. Azonban például közművek kiépítése tekintetében még messze a végcél.
6. Tulajdoni viszonyok rendezése. Közismert tény, hogy a pincék jelentős része bonyolult tulajdoni viszonyban áll, így azok lényegében gazdátlanok, mégsincs lehetőség megvásárlásukra. Ezt a témát egy jogi projektcsoportnak kellene felkarolnia.
7. Tulajdonosok érdekeltté tétele a pincék felújításában. Ez egységes szabályozás szerint történhetne önkormányzati pályázatok és támogatások útján. A támogatásnak (akár vissza nem térítendő, akár kölcsön jellegű) olyan feltételrendszere lenne, hogy az ebből megvalósuló fejlesztések építészeti értéket teremtsenek és arculatba illő, autentikus hatású pincék kialakításához vezessenek.
8. Pincetulajdonosok támogatása a közös vízió megvalósítása érdekében. Ez szintén főként pályázatokat és anyagi támogatásokat jelentene, de nem csak felújításra vonatkozóan. Ugyanígy támogatásokat kell biztosítani vendéglátó funkció létrehozására vagy kulturális értékteremtésre, turisztikai vonzerő erősítésére. Legyen ez akár egy induló gasztronómiai különlegességeket nyújtó kisvállalkozás, egy autentikus pince-vendégház kialakítása vagy kisebb rendezvények, közösségi események megszervezése stb.
9. Egységes, egyedi arculatra van szükség és az itteni, autentikus építészeti jellegzetességek megóvására, továbbvitelére. Ezt helyi szabályozásokkal meg lehet tenni. Nyilván jelenleg is van valamilyen szabályozás, annak eredményét mégsem látjuk. Tudatos építészeti arculat kialakítására van szükség és annak anyagi támogatására, ösztönzésére. Ez nem azt jelenti, hogy egyforma borházakat kellene kialakítani, hanem egy összefogó építészeti irányvonalra és stílusra van szükség, amely megadja a helyszín egyediségét és hangulatát. Sajnos jelenleg sok a tájseb jellegű épület a Kis-Avason, amely rontja a terület összképét és színvonalát.
   Fontos az autentikus stílus és az arculat megőrzése, erősítése (kép forrása: szallas.hu)
   
   
10. Átgondolt szabályozásokra és azok szigorú betartatására van szükség a színvonal és nívó megteremtése, ill. megtartása végett. Ezek kiterjednének az építészeti megoldásokra, a vendéglátó egységek milyenségére, az itt végezhető tevékenységekre, arculati elemekre stb. Tehát a Kis-Avas értékeinek szigorú védelmére és azok gyarapítására szolgálnának a szabályozások. Jól átgondolt jogi keretrendszert kell adni ennek a városrésznek, melynek a nívó biztosítékaként kell szolgálnia. A cél a hangulat és atmoszféra megteremtése a jelenlegi értékek továbbvitelével és kidomborításával, hogy a helyszín ne veszítse el romantikáját, báját és jó értelemben vett vadregényességét. Őrizze meg ezeket az értékeit és ne legyen lehetőség pl. egy nagy, tájba nem illő szálloda építésére, egy „késdobáló” söröző megnyitására vagy giccsparádé jellegű, ízléstelen homlokzatok kialakítására.
11. Vendéglátóhelyek megpályáztatása és városi segítség a kezdetekhez. A helyi szabályozások értelmében tehát nem lehetne akármilyen vendéglátó egységet létrehozni, csak ami a vízióba beleilleszkedik. Azonban a színvonalas helyek kialakításához az önkormányzatnak ösztönző eszközökkel is élni kell. Pályázatokra van szükség éttermek, borozók, vendégházak és igényes, funkcióval bíró pinceházak kialakításához. Ez egy kezdeti szakaszban lenne csak szükséges, a bornegyed kiépülése és beindulása után már piaci alapon is profitábilisak tudnának lenni a helyi vállalkozások. Fontos, hogy e városrész atmoszféráját mégiscsak a vállalkozók és pincetulajdonosok fogják dinamizálni elsősorban, az önkormányzatnak a keretet kell megadnia ehhez, illetve bizonyos szintű kezdeti tőkével megtámogatni a folyamatok beindulását.
12. Marketing felépítése. Olyan marketingre van szükség, amely a helyszín egyediségére hívja fel a figyelmet és közismertté teszi a területet mind a helyiek, mind a távolabb élők számára. Itt fontosnak tartom a „Miskolci belvárosi bornegyed” vagy hasonló kifejezés tudatos alkalmazását, mely egy vonzó és jóhírű célpontot jelentene, mint pl. a pécsi Zsolnay negyed vagy az egri Szépasszonyvölgy stb. De a jól csengő elnevezés megalkotását inkább másra bíznám.
13. Híd funkció a belváros és az Avas tető, ill. Avasi kilátó között. Fontos, hogy a Kis-Avas egyszerre része az Avasnak és a belvárosnak, így mindkettő közelségének előnyeit ki kell aknázni. A belváros-bornegyed-Avasi kilátó és park tengelyt komplex egységként kell kezelni a fejlesztések, a marketing és a szolgáltatások kialakítása szempontjából egyaránt.
14. Egyedi és kreatív megoldásokra van szükség, amelyek még különlegesebbé teszik ezt a helyet. Ami csak a Kis-Avasra lesz jellemző, illetve Miskolcra. Amitől jó értelemben véve „avasi” és „miskolci” lehet. Ami érdekessé és emlékezetessé teheti egy idelátogató pl. lengyel turista számára is, aki majd csettint egyet, hogy na, ilyet még máshol nem látott és milyen jó ötlet! Ezek a megoldások helyi jellegzetességeken, sztorikon és ötleteken alapulnának, melyek Miskolc-identitást is teremtenének, ill. erősítenék azt. Gondoljunk csak a Tündérkertre a közelmúltból, mint miskolci különlegességre. Az egyedi megoldásokra és ötletekre még vissza fogok térni későbbi bejegyzésekben konkrétumokkal.
15. Közbiztonság és köztisztaság fenntartása. Ezek a magas színvonal megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlenek. Márpedig ez esetben a magas színvonal és igényesség létrehozása véleményem szerint triviális. Itt az ideje egy nívós és színvonalas városrészt létrehozni Miskolcon, hiszen igénytelen helyből már van elég sajnos. Ebbe nyilván invesztálnia kell a városnak és a fenntartás is folyamatos költséget fog jelenteni, de a ráfordítás sokszorosan megtérülő lesz, illetve munkahelyeket is teremt majd.
16. Kulturális események és rendezvények tudatos felvitele a Kis-Avasra. A meglévő Borangolás, Kvaterka és egyéb fesztivál jellegű események mellett kiállításokat, fórumokat, előadásokat és egyéb rendezvényeket kellene szervezni ebbe a városrészbe. Például az Amfiteátrumban szabadtéri (bor)színház kialakítása. Erről is készülni fog külön bejegyzés.
17. Helyi identitás erősítésének támogatása a miskolci vagy Miskolc-környéki lakosok előnyökben részesítésével. Például pályázatoknál, engedélyeztetéseknél legyen előnyben egy környékbeli lakos, illetve vállalkozás. A keretrendszer úgy legyen kialakítva, hogy cél legyen a helyi értékteremtés egy-egy vendéglátó egység vagy egyéb létesítmény kialakításánál.
18. Mindezeket kizárólag a pincetulajdonosokkal, a civil egyesületekkel és a további érintettekkel folytatott folyamatos párbeszéd mellett lehet elvégezni. Ennek persze triviálisnak kellene lennie egy ideális világban.

Ezúton szeretném kifejezni a témával kapcsolatos örömömet, miszerint a felsorolás több pontjával kapcsolatban is jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban és a fejlődés folyamatos. A Borangolás, a Kvaterkák és egyéb helyi események hatása, illetve civilek munkájának gyümölcse évről évre egyre inkább beérni látszik. Felsorolásommal arra kívánok azonban rámutatni, hogy sokan sokféle területen tesznek bele munkát és anyagi ráfordítást a történelmi Avas felvirágoztatásába, de ideje lenne ezeket a szervezeteket, vállalkozókat és önkormányzati dolgozókat egy profi projektcsoportnak összefognia a város részéről. Egy komplex problémakör komplex megoldást igényel, ennek megfelelően tudatos tervezést és a folyamatok összehangolását kívánja meg. Ideje lenne a részprojektek helyett egy nagy, átfogó projektként tekinteni a Kis-Avasra és azt önkormányzati oldalról megfelelő módon, rendszerszintű szemlélettel megtámogatni.

Én azt gondolom, hogy az egykor még létezett, majd idővel elveszett polgári kultúra újra megteremtésének ikonikus helyszíne lehetne a történelmi Avas. Erre a gondolatra felfűzve, az én vízióm a Kis-Avasról a következőképpen nézne ki röviden. 

Megjegyzés: a fenti felsorolás bizonyára nem teljes, tovább is folytatható. Szívesen várom a kedves Olvasó ötleteit és kiegészítését is akár kommentben, akár az alom.avasi@gmail.com címre, hogy az is megjelenhessen a blogon – természetesen az ötletgazda igény szerinti feltüntetésével és beleegyezésével.